Az intervallumok megértése a zenelméletben

Bár korábban már foglalkoztunk intervallumokkal a zongorán—megmagyarázva őket, mint két hang közötti távolságot félhangokban mérve—az intervallumok messze túlmutatnak egyetlen lépésen vagy ugráson. Minden intervallumnak van egy konkrét neve, és fontos szerepet játszik a zenelméletben.

Amikor két hang azonos, unizónak nevezzük. Ha ugyanazon a hangszeren játsszák és helyesen hangolják, egyetlen hangnak tűnnek. De amint a hangok eltérnek, az intervallumok formálják a zene hangzását, érzelmét és szerkezetét.

Ha most kezded, javasoljuk, hogy ezt a leckét párosítsd a Music Theory Cheat Sheet Mousepad PDF vagy a Music Theory Simplified E-book anyagokkal, hogy egy pillantással követhesd a diagramokat és definíciókat.

Az intervallumok elengedhetetlenek akkordok építéséhez, dallamok alkotásához és a zenei hallás fejlesztéséhez. Két jellemzőjük van: egy szám és egy minőség. A szám a két hang közötti távolságot jelöli, beleértve a kezdő és a végző hangot is. Például a C-től E-ig terjedő intervallumot „harmadiknak” nevezzük, mert átfogja a C-D-E (három betűnevet).

Melodikus és harmonikus intervallumok

Az intervallumokat kétféleképpen lehet játszani: egymás után egy hangot (melodikus intervallumok) vagy egyszerre mindkét hangot (harmonikus intervallumok).

Melodikus intervallumok akkor fordulnak elő, amikor a hangokat egymás után játsszák. Ez ad formát a dallamoknak. Gondolj rá úgy, mint ahogy egy dallamot énekelsz vagy egy hangszerrel játszol.

Harmonikus intervallumok akkor jönnek létre, amikor a hangokat egyszerre játsszák. Ez képezi az akkordok és harmóniák alapját. Például a C-E-G együttes lejátszása egy C-dúr akkordot alkot – egy klasszikus harmonikus szerkezetet.

Intervallum számok és minőségek

Minden intervallumnak van egy száma – például másod, harmad, negyed – és egy minősége – például tökéletes, dúr, moll, megszólaltatott vagy csökkentett.

Tökéletes intervallumok

Az uniszonok, kvartok, kvintek és oktávok tökéletes intervallumoknak számítanak. Stabil, semleges hangzásuk van, és nem jelöljük őket dúr vagy moll minőséggel. Például a C-G egy tökéletes kvint.

Dúr és moll intervallumok

A másodok, harmadok, hatodok és hetedek lehetnek dúr vagy moll jellegűek. Ezek az intervallumok befolyásolják a dallam vagy harmónia hangulatát. Egy dúr terc (C-től E-ig) vidámnak hangzik, míg egy moll terc (C-től E♭-ig) szomorúnak vagy feszültnek.

A dúr és moll intervallumok színt és érzelmet visznek a zenédbe. Az, hogy megértsd, hogyan ismerd fel és használd őket, az egyik leggyorsabb módja a dalszerzés és a zenei produkciós készségek fejlesztésének.

Híres példák intervallumokra dalokban

Az egyik legjobb módja az intervallumok megjegyzésének, ha olyan dalokhoz kötöd őket, amiket már ismersz. Az alábbiakban jól ismert számokat találsz, amelyek egyértelmű példákkal kezdődnek bizonyos intervallumokra:

• Tökéletes kvart – Star Wars téma

• Tritónus – A Simpson család intrója

• Moll terc – Michael Jackson, „Bad”

• Dúr hetes – A-Ha, „Take On Me”

Az intervallumok használata a zenében

1. Moduláció és hangnemváltások

Az intervallumok a moduláció építőkövei. Új hangnemre váltáshoz a zeneszerzők dúr és moll intervallumokat használnak a tónusközpont eltolására és kontraszt létrehozására a műben. Tudj meg többet a hangnemekről a zenében itt.

2. Dallamok

Az intervallumok alakítják a dallamok érzelmi irányát. A nagyobb ugrások általában drámát teremtenek, míg a kisebb lépések (mint a másodok és tercsek) líraibbak és énekelhetőbbek.

3. Harmonizáció

Harmonizálhatsz egy dallamot úgy, hogy egy második szólamot adsz hozzá egy rögzített intervallummal – például egy terc vagy hatod a kiinduló hang fölött. Próbáld ki a dallam harmonizálását a billentyűzeteden vagy DAW-ban, és kísérletezz az intervallumkombinációkkal.

4. Akkordmenetek

Az akkordok egymásra rakott intervallumokból állnak. Egy dúr hármashangzat gyökérből, dúr tercből és tiszta kvintből áll. Az intervallumok együttműködésének megértése segít szándékosabb és érzelmileg gazdagabb akkordmenetek írásában. Tanuld meg, hogyan kapcsolódnak az intervallumok a módokhoz.

5. Kifejezés és szín

Az intervallumok nemcsak funkcionálisak – személyiséget is adnak a dallamoknak. Egyetlen intervallumváltozás megváltoztathatja egy kifejezés hangulatát nyugodttól intenzívig. Kísérletezz kis változtatásokkal, és figyeld meg, hogyan befolyásolják a hallgató reakcióját.

Folytasd a tanulást

Az intervallumok a zeneelmélet egyik leggyakorlatiabb részei. Folyamatosan használják őket zeneszerzésben, játékban és produkcióban. Ha vizuális és strukturált módot keresel arra, hogy megerősítsd, amit tanultál, nézd meg ezeket a forrásokat:

• Zeneelmélet egyszerűsítve – Kezdőknek szóló könyv, amely lefedi az összes kulcsfontosságú zeneelméleti fogalmat QR videó oktatóanyagokkal
• Zeneelmélet csalólap egérpad – Tartsd az intervallumokat, skálákat, módokat és akkordképleteket mindig kéznél
• Kapcsolódó: Tanuld meg a zongorahangok neveit – Ismerkedj meg a hangjegyek neveivel, mielőtt mélyebben belemerülnél az intervallumokba
• Kapcsolódó: Félhangok és egész hangok magyarázata – Az alapvető alap az intervallumtávolságok megértéséhez